Hirtelen jött "új" élet - 2020 márciusa

Két hete, hogy itthon vagyunk. Többnek tűnik, mert mintha megállt volna az idő. Az első hét kaotikus volt, mint mindenkinek. Két iskolásunk, és két óvodásunk van, így a legnagyobb feladat talán az volt, hogy akkor tanuljunk a nagyobbakkal, mikor a kicsik egyedül is elvannak, vagy esetleg alszanak. Ez utóbbi napközben felejtős, mert pár nap után rá kellett jönnöm, hogy az altatási kísérleteim csak az időmből és a türelmemből vesznek el.

A napjaink mára így néznek ki: A nagyok reggel hatkor vagy valamivel előtte kelnek. Tyúkok, nyuszik etetése az első. A férjem is lelkiismeretesen kel, hogy a reggeli az asztalra kerüljön. 

Reggeli után film és/vagy mese nézés. Most Zorro a sláger, így a nap további szerepjátékának jó megalapozása. Lassan felkel, és megreggelizik mindenki. Hét óra körül kezdődik a tanulás. 2-2,5 óra alatt elkészülnek az iskolások a feladataikkal. Klára mellett végig ott kell ülni, míg Nándi már a munka 85 %-át önállóan végzi. 

Mire a nagyokkal végzünk a kicsik általában megunják egymást, és nagy veszekedéssel adják a tudtunkra, hogy velük is tessék foglalkozni. 

A ház rendbe vágása mindenki számára jó energialevezetés. A feladatok konkrét kiosztása nélkül sajnos még senki nem látja meg a munkát. Na jó, Klára igen, ha van hozzá kedve. 

A nap hátralévő részében nincs már semmi konkrét. A szabad játéké és az együtt töltött időé a főszerep. Azt hiszem, a sokgyerekeseknek most (is) nagyon jó, mert a közösség adott, egymást szórakoztatják és vigyázzák, én meg addig gyorsan tudok ebédet készíteni.

Nagyon szerencsések vagyunk, hogy van udvarunk, a trambulin pedig a legjobb energialevezető. Ha az idő engedi 4-5 órát kint vagyunk kisebb megszakításokkal. 

Az elmaradt fa hasogatásra és az udvar rendezésére is bőven van időnk és energiánk.

Este 6-kor vacsorázunk, majd az esti rutin. 8 és 8:30 között szigorúan lefekvés. A nagyok még olvasgathatnak az ágyukban, a kicsiket pedig egyből elnyomja az álom a hosszú nap után. 

Így van az, hogy az este további része a férjemé és az enyém, és emiatt kelnek már 6-kor reggel. De valamit valamiért. 

A varázslat bennünk van

Ismét eltelt egy év, advent van. A házat ékesítő adventi díszeket ugyan nem találom (majd húsvétkor meglesznek), de a hagyományainkat legalább adventi koszorú terén tudjuk tartani. Nálunk fontos, hogy az ünnep kapcsán gyökerünk, hovatartozásunk is megjelenjen, így az adventi koszorúnk színvilága mindig nemzeti színeinket tükrözi.

Emellett idén valami új is kezdődik, ami a hétköznapjainkat elvarázsolja. Köszönet és hála érte annak a nagyszerű anyukának, aki inspirálóm a témában!

Rögtön elárulom, hogy miről is van szó.

A tegnapi postával levél érkezett a gyerekeknek a Mikulástól, aki segítő manóit küldte hozzánk karácsonyig, hogy a családunknak segítsenek az egymásra figyelésben, a segítő magatartás továbbfejlesztésében és a gyerekeknek a kevesebb veszekedésben. 

Az angyalkák amint megkapják nevüket, varázserejük birtokába kerülnek. Éjjelente pedig visszaszállnak a Mikuláshoz/Jézuskához, hogy elmeséljék, mit tapasztaltak. Megérinteni nem szabad őket, mert azzal megszűnik a varázslat.

Ha láttatok már ragyogó arcú, csillagszemű gyerekeket naphosszat, akkor el tudjátok képzelni, milyen angyalkáink vannak. Lelkesen, büszkén mesélik, milyen megtiszteltetés érte őket a manók által. 

A manók tehát nevet kaptak, a házban mozognak, és bizony csínyeket is csinálnak néha. Tegnap a fiúmanónk megdézsmálta a mézeskalácsot, mára pedig a lánymanónk összekeverte az adventi naptár meglepetéseit. 

Lelkesen várják, hogy mire hazaérnek, vajon hol fognak a manókra bukkanni, mit csináltak? Lesz még meglepetés, az biztos. 

És nekünk szülőknek is lett, mivel a manók fogadtatása a gyerekek részéről minden várakozásunkat felülmúlta. Nemcsak a viselkedésük vett pozitív fordulatot, hanem a manókkal kibővült egy időre a családunk, úgy érezzük. Tapasztaljuk, hogy a varázslat valóban bennünk és abban a miliőben van, amit magunk teremtünk a képzelet szárnyán. 

DIY társasjáték

Nándi nagyon szereti a társasjátékokat, így általában nincs olyan ünnepi esemény, amire ne azt kérne. Gondoltam idén már örülne egy Tabu társasnak. Még jó, hogy időben gondolok az ajándékozásra, mert kisebb kutakodás után kiderült, hogy csak 12 éves kortól van. Ami Tabu Junior létezik, az csak angol. 

Azonban rábukkantam egy remek oldalra, ahol ezt a kisiskolásokkal játszható remek anyagot találtam. A kártyák kezdő játékosoknak kiválók. 

Nem kell más, mint letölteni, kinyomtatni, kivágni és a tartósság miatt laminálni. 

Remek ajándék ötlet Mikulásra, karácsonyra vagy az adventi naptárba.

Az oldalt ITT találjátok.

Március

Március első reggele ilyen idillikusan telt. Reggeli közben és után a kicsik rajzoltak, míg Klára mesét olvasott. Azt hiszem  Boribont, az egyik kedvencüket. 

Katica Klára iskolatáskájával. Irigyli a nagyoktól az iskola tudományát, holott még lélekben a tündérek és törpék világában érzi jól magát.  Reggelente 8-kor ébresztem, hogy odaérjünk oviba. 

Ha a nagyszülőkhöz megyünk, mindig nagy az izgalom.

Falusi játszótér: ugrálás a bálákon.

A lányok imádnak a mamával varrni. Általában Barbie ruha van terítéken.

A legjobb így megtenni a kétórás utat.

Nándi Magyarország megyéit tanulja.

Kedvencek: sütőtökkrém leves, lepény, amire általában tejföl és sajt kerül, de lekvárral is első rangú.

Családi trió.

Tadaaam!!!! Elkészült a tyúkól a nagypapa jóvoltából. A gyerekek, és a jószágok is egyből birtokba vették.

Klára szeret a két jószágnak furulyázni. Biztos hozzájárul a remek tojáshozamhoz.

Húsvétra horgolt nyuszikák az ablakba.

Néha van idő, és kedv a lányoknak komolyabb frizurához.

Unokatesós szülinap. Gyerekasztal.

Lányaim ismerkednek a szövéssel. Remélem részükről is hasonló lesz a szövés iránti rajongás, mint nálam.

Egy elfuserált délután. Rengeteg időmbe telt ezeket a tésztákat elkészíteni. De nem adom fel, hogy ezt is megtanuljam.

Királylányok.

Ilyen nagyok a nyuszijaink.

Balatoni séta.

Kezdődik a trambulin szezon.

Almás pite, az örök kedvenc.

Micikével árvácskákat ültettünk. Nagy szorgalommal segített.

Füvesítjük a házi focipályánkat.

5 éves!!!

Katica gyöngyállatkái.

Kedvenc játszóterünkön.

Idén szerencsére anélkül van medvehagymánk, és belőle készült finomság, hogy a szokásos bakonybéli túránkra elmentünk volna. Hála érte a barátnőmnek!